Turner, a Guardian rovatvezetője mostanában jegyezte meg, hogy a lassítás- út keserédes lehet egy modern nő számára: „Milyen kegyetlen dolog, hogy a nőknek az a generációja, amelyet arra neveltek, hogy sikeres legyen, és minden órát értelmes tevékenységgel töltsön, felismeri, hogy a boldogság nem azon múlik, hogy ki a legelfoglaltabb és leggyorsabb! Az élet édes iróniája, hogy örömöt a lassításban találunk, az esti mese olvasásakor, nem pedig akkor, amikor a telefonon lógunk." Elegáns vacsorapartikon az „alfanőstények" is az anyaságukkal dicsekednek, és nem a bonuszaik nagyságával. Még a gyermektelen „nagymenőktől" is azt lehet hallani, hogy a négynapos munkahetet szorgalmazzák. A változás Japánban a legszembetűnőbb, pedig épp a japánok voltak azok, akik „szadista" munkaerkölcsükkel „terrorizálták" a világot. A gazdasági stagnálás évtizede a munkahelyek bizonytalanságát eredményezte, és a munkáról és időről való felfogás újragondolását vetette föl. Egyre több japán fiatal mond le a hosszú munkaidős állásról a szabad idő kedvéért. „A szülők évek óta azt tanítják Japánban a gyerekeiknek, hogy haladjanak gyorsabban, dolgozzanak keményebben, tegyenek többet, de most már az emberek is azt mondják, ami sok, az sok - meséli Keibo Oiwa, a Lassú gyönyörű című könyv szerzője. Ahhoz, hogy bírjuk a mindennapok kihívásait a
csipkebogyós c vitaminra van szükségünk. Ezt most kedvezőbb áron tudod megrendelni online áruházunkból. - Az új generáció felismerte, hogy nem kell hihetetlenül sok időt munkával tölteniük, nem olyan rossz dolog lassúnak lenni." Ahelyett hogy csak egy fogaskerék akarna lenni a nagy gépezetben, sok japán fiatal is most már inkább egyik átmeneti munkáról a másikra vált. A szociológusok úgynevezett fureeta nemzedékről beszélnek: a kifejezés az angol free (szabad) és a német Arbeiter (munkás) szó összetételéből keletkezett.
